ÜNNEPEK HOLLANDIÁBAN, ROMÁNIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON: MI A KÜLÖNBSÉG?
Hollandban dolgozó szakemberként érdekes megismerni az olyan országok közötti különbségeket, mint Románia és Magyarország. Ebben a blogban összehasonlítjuk a legfontosabb ünnepnapokat Hollandiában, Romániában és Magyarországon, hogy felkészülhess a kulturális különbségekre és azokra a szabadnapokra, amelyekre számíthatsz.
NEMZETI ÜNNEPEK
Hollandia április 27-én ünnepli a Király napját narancsszínű fesztiválokkal, utcai vásárokkal és zenével. Május 5-én a Felszabadulás Napja a második világháborús megszállás végét idézi meg koncertekkel és megemlékezésekkel.
A magyar nemzeti ünnep augusztus 20-án Szent István napját ünnepli, felvonulásokkal, étellel és tűzijátékokkal. Március 15-én az 1848-as forradalmat patrióta rendezvényekkel tisztelegik.
Roeménia Nemzeti Ünnepe, december 1-je, az 1918-as régióegyesítés ünneplése katonai parádékkal és koncertekkel. A Munka Ünnepe május 1-jén szintén szabadtéri programokkal ünneplik.
HELYI ÜNNEPEK
Minden országnak vannak kisebb, kulturálisan specifikus ünnepei, amelyek helyi jelentőséggel bírnak. Hollandiában Sinterklaas (december 5.) egy ünnepi hagyomány, amely során a gyerekek ajándékokat kapnak, és élvezhetik a mesemondást, finomságokat és verseket. A farsang, amelyet a déli régiókban tavasz előtt ünnepelnek, színes felvonulásokkal és jelmezekkel tarkított esemény.
Romániában van Dragobete (február 24.), a szerelem hagyományos ünnepe, és Mărțișor (március 1.), amely a tavasz érkezését jelzi szimbolikus piros és fehér amulettekkel.
Magyarország az irodalmat tiszteli a Nemzeti Költészet Napján (április 11.) és megemlékezik az államalapításról Szent István napján. Augusztus 20-án, lenyűgöző tűzijátékokkal Budapesten. Továbbá, Szent Miklós napját (december 6.) Romániában és Magyarországon is ünneplik, ahol a gyerekek kis ajándékokat találnak a cipőjükben.
HOLLANDIA
Hollandnak több állandó nemzeti ünnepe van, amelyek közül néhány kötelező pihenőnap, míg mások a munkáltatótól függnek. A legfontosabb ünnepek a következők:
Újév napja (január 1.) – Egy nap, amikor üdvözöljük az új évet, gyakran tűzijátékkal és pezsgővel ünnepelve. Az ünneplés egy új kezdetet szimbolizál, és világszerte megünneplik.
Jó Péntek és Húsvét (március/április) – Jó Péntek Jézus Krisztus keresztre feszítésére emlékezik, míg Húsvét az ő feltámadását ünnepli. Hollandiában Húsvétot tojáskereséssel, családi reggelikkel és templomi szertartásokkal ünneplik.
Királyi Nap (április 27) – A király születésnapja és nemzeti ünnep, amikor Hollandia narancssá válik. Az emberek bolhapiacokkal, fesztiválokkal és felvonulásokkal ünneplik.
Napi Felszabadulás (május 5) – A Hollandia német megszállás alól való felszabadulásának ünnepe 1945-ben. Ötévente kötelező pihenőnap, melyet fesztiválokkal és megemlékezésekkel ünnepelnek.
Mennybemenetel és Pünkösd (május/június) – A Mennybemenetel Jézus Krisztus mennybemenetelét, míg a Pünkösd a Szentlélek kiáradását ünnepli. Sok holland ember rövid nyaralásokat tart ezeken a napokon.
Karácsony (december 25 és 26) – Jézus Krisztus születésének ünnepe, egy időszak a melegségre, ünnepi vacsorákra és ajándékozásra.
ROMÁNIÁBAN
Romániában több nemzeti ünnep is van, amelyek közül néhány kötelező pihenőnap. A legfontosabb ünnepek a következők:
Újév (január 1. és 2.) – Tűzijátékkal, ünnepi ételekkel és családi, baráti összejövetelekkel ünneplik. Ez az év új kezdetét jelképezi.
Az Egyesülés Napja (január 24.) – Emléket állít Moldva és Havasalföld 1859-es egyesülésének, amely fontos lépés volt a modern Románia kialakulása felé.
Nagypéntek és Húsvét (március/április, ortodox naptár) – A nagypéntek Jézus Krisztus keresztre feszítésére emlékezik, míg a húsvét az ő feltámadását ünnepli. A román húsvéti hagyományok közé tartozik a tojásfestés, a templomi szertartásokon való részvétel, valamint az ünnepi lakoma, amelyen bárányhús, kalács és pirosra festett tojások szerepelnek.
Munka Ünnepe (május 1.) – A munkások jogainak ünnepe, amelyet gyakran grillezéssel és szabadtéri összejövetelekkel ünnepelnek.
Gyereknap (június 1.) – Egy nap, amely a gyermekeknek van szentelve, különleges programokkal, tevékenységekkel és ajándékokkal a kicsik számára.
Pünkösd és Pünkösdhétfő (május/június, ortodox naptár) – A Szentlélek eljövetelét ünnepli az apostolokra, egy fontos vallási ünnep, amelyet gyakran a családdal töltenek.
Nagyboldogasszony napja (augusztus 15.) – Szűz Mária mennybevételének ünnepe, amelyet vallási szertartásokkal és családi összejövetelekkel ünnepelnek. Romániában ez egy fontos névnap is sokak számára.
Román Nemzeti Ünnep (December 1.) 1918 nagy egyesülését jelöli, amikor Erdély Romániához csatlakozott. Katonai parádékkal, koncertekkel és hazafias rendezvényekkel ünneplik.
Keresztény Ünnep (december 25. és 26.) – A Jézus Krisztus születését ünnepli, egy olyan időszak, amikor ünnepi étkezések, karácsonyi énekek és ajándékozás zajlik. A hagyományos román karácsonyi ételek közé tartozik a sarmale (töltött káposzta) és a cozonac.
MAGYARORSZÁG
Magyarország több nemzeti ünnepe is van, amelyek közül néhány kötelező pihenőnap. A legfontosabb ünnepek a következők:
Újév napja (január 1.) – Tűzijátékkal, családi összejövetelekkel és hagyományos ételekkel ünneplik, hogy szerencsét hozzanak az új évre.
Nagy Magyar Forradalom Napja (március 15.) – Emlékezés az 1848-as magyar forradalomra a Habsburg-uralom ellen. Az ünnep hivatalos ceremóniákkal, beszédekkel és a nemzeti színek (piros, fehér és zöld) viselésével zajlik.
Nagypéntek és Húsvét (március/április, nyugati keresztény naptár) – Nagypéntek Jézus Krisztus keresztre feszítését, míg Húsvét az ő feltámadását ünnepli. A hagyományok közé tartoznak a templomi szertartások, tojásfestés és a magyar locsolkodás szokása, amikor a férfiak illóolajjal vagy vízzel locsolják meg a nőket.
Majális (május 1.) – A munkások jogainak ünnepe, amelyet gyakran fesztiválokkal és szabadtéri összejövetelekkel tartanak.
Pentecost és Pünkösdhétfő (május/június, nyugati keresztény naptár) – Az apostolokra leszálló Szentlélek ünnepe, vallási ünnep, amelyet gyakran családi körben ünnepelnek.
Szent István napja (augusztus 20.) – Magyarország nemzeti ünnepe, amely Szent István, Magyarország első királya, és az államalapítás tiszteletére van. A napot felvonulásokkal, ünnepi eseményekkel és tűzijátékokkal ünneplik a Dunán, Budapest szívében.
1956-os forradalom emléknapja (október 23.) – A 1956-os felkelés megemlékezése a szovjet uralom ellen. Hivatalos ünnepségek és megemlékezések jellemzik.
Mindenszentek napja (november 1.) – Egy nap, amikor elhunyt szeretteinket tiszteljük meg a temetők felkeresésével és gyertyák meggyújtásával.
Keresztény Karácsony (december 25. és 26.) – Jézus Krisztus születését ünnepli, egy időszak, amikor ünnepi étkezésekkel, ajándékozással és családi együttlétekkel tölthetjük az időt. A hagyományos magyar karácsonyi ételek közé tartozik a halászlé és a bejgli (mákos vagy diós tekercs).
MIT JELENT EZ SZÁMODRA, MINT SZAKÉRTŐ A HOLLANDIÁBAN?
A hollandiai munkáltatók általában az országos irányelveket követik, de a szabadnapok száma és az azok biztosításának módja szektoronként és kollektív munkaügyi megállapodáson (CBA) alapulóan változhat. Néhány vállalat például extra szabadnapokat biztosít az ünnepnapok körül, míg mások szigorúan betartják a törvényileg előírt ünnepeket. Az olyan ágazatokban, mint az egészségügy, a logisztika és a vendéglátás, gyakran munkát végeznek az ünnepnapokon, általában többlet fizetéssel vagy szabadidő kompenzációval.
Ezen kívül azok a ünnepek, amelyekhez Romániában vagy Magyarországon hozzászoktál, mint például az ortodox húsvét vagy a nemzeti ünnepek, nem biztos, hogy hivatalos munkaszüneti napokként vannak elismerve Hollandiában. Bizonyos esetekben kérheted a munkaadódtól, hogy külön szabadságot kapj ezen napok megünneplésére.
A meglepetések elkerülése érdekében fontos, hogy alaposan átnézd a munkaszerződésedet és az iparágad kollektív szerződését (CAO). Ha kétségeid vannak, érdemes megbeszélni a munkáltatóddal a munkaszüneti napokkal és a szabadságpolitikával kapcsolatos konkrét szabályokat a szervezeten belül.
Szeretnél többet megtudni a Eastmen-nél elérhető munkalehetőségekről?
